|
|
||
|
Oké. Elköltöztem. Ha kell az új cím, dobj kommentet. "Fövényszem.... harmatcsepp.... a szikla, melyet Elkeserítő mennyiségű dolog van az ún. őszi szünetre, ami kb. sűrűbb lesz egy szimpla tanítási hétnél. Még nem látom a kiutat... Viszont kevesebb mint két hét és JÖN HAZA! Itt lesz csütörtöktől péntekig, aztán pedig kedden elmegy, deee december első felében jön haza.. végleg! <3 Ajh, annyira várom. :) Kedden fodrász. Legszívesebben nem vágatnám le, mert durva, hogy hullámos-göndör és már kb. a hátam közepéig ér, de nem tudom kibontva hordani, mert az állaga undorító és nincs formája. Viszont felfedeztem a Váci utcánál a biofodrászatot és letesztelem, hátha szerencsém lesz. Imádok, ugyanakkor utálok fodrászhoz járni. Sosem tudom, mit szeretnék igazán és ennek tetejébe még szarul is szárítják meg, régen sokszor már a vágás után megmostam otthon és megcsináltam, ahogy én akarom.. Szóval most próbálok túlnőni magamon és megfelelő instrukciókkal megelőzni ezt a dolgot. :D Lehet aznap még a gimibe is megyünk, meg kiveszek egy rakat könyvet is. 8) Bahh.
hallasz, csak nem értesz. “És hittem benne, hogy szeretni fogsz, és nem hagysz el soha. Megnyílik számunkra a jövő, és egymás tanítói leszünk. Mindaz, ami téged boldoggátesz, engem is boldoggá fog tenni, és én megóvlak majd a gyötrődéstől. Azén hatalmam a te hatalmad. Az erőm úgyszintén. Ám te érzéketlenné váltál, hideg lettél, halott, elérhetetlen a számomra! Olyan ez most, mintha nem is lennék itt melletted. És amikor nem vagyok veled, az a szörnyű érzésem támad, hogy egyáltalán nem létezem.”
"Every way love's a little stronger"
Olyan jó arra kelni, hogy megérkezett a számlámra az ösztöndíjam! Szóval most bemegyek, írok egy zh-t, ellógom a további két órát (ejnye), hatalmasat vásárolok, kikölcsönzök két könyvet, hazafelé a vonaton elolvasom az egyiket (Vadászlak Kölcsey-től), itthon tanulok latint, megmutatom az új szerzeményeket M-nek webkamon keresztül, megnézek valamilyen jó filmet, eszem finomat, iszom kólát és sejj, de jó lesz! Kedden pedig bemegyek 9re és f6ig bent leszek és ha mindne jól megy, E-nél alszom. Legalábbis ajánlom. És bázz, a héten hozzá kell kezdenem a dmeonstrátori feladataimhoz, mert már ég a kezem, hogy írjam a sablont a honlapoknak. 8) Egyébiránt most minden jó. Időm az nincs, szóval ha néha szenvedek is, azt nem tudom dokumentálni. :/ Hehh.
Egy órája még az ágyban heverve bőgtem, most meg vigyorgok, mint cintányéros majom. :) Ehh! M. kintvan Angliában hétfő óta - azóta annyit veszekedtünk és üvöltöztünk és sírtunk, mint az elmúlt 3 évben összesen. :| Nagyon úgy nézett ki, hogy vége lesz, de végülis arra módosult a dolog, hogy november elején hazajön 5 napra, aztán meg csak egy hónap és jön haza ÖRÖKRE. <3 Életem legszarabb időszaka ez, de tényleg. Olyan volt, mintha bezártak volna a csatornahálózatba, ahol szintén van élet, de az egész sötét, büdös meg patkányos és egyébként is, teljesen oppozíciója a fenti életnek. Nincs nap, se felhők, se friss levegő.. Na de most némileg megnyugodtam - aztán persze ki tusja, mi jön addig közbe. Odáig süllyesztett ez az angliai út, hogy lógtam órákról. a múltheti szerda és péntek indokolható volt azzal, hogy még nem ment el, a mostani hétfői 2 óra és a keddi másik 2 meg azzal, hogy már elment.. Hétfőn pedig megint lógni fogok 1-2ről, de aztán döntően már pörgetem tovább a napokat és jó kislányként viselkedem majd. Elképesztő, hogy mennyire JÓ ez a szemeszterem. Van egy isteni barátom, akit a világ a legjobban imádok, még ha ő is az egyetlen ember, aki egyetlen rosszul sikerült szavával vagy tettével képes úgy a földre lökni, hogy napokig képtelen vagyok felállni.. Van munkám, ami csak hobbi, van ösztöndíj, ami meglepően maga (pedig ez az elte.), ezekből fakadóan meg van/lesz sok új ruha meg egyéb. :D Az egyetlen ami nincs: idő. Ez nem is lenne vészes, ha emiatt nem lenne veszélyeztetve az elkövetkezendő vizsgaidőszak. Hamarosan ZH-k, olvasni kéne egy tonnányit és készülne, meg le kell fordítanom egy tanulmányt (Hamlet a Purgatóriumban), ja ééés nem is mondtam a legjobbat! Az ELTE dolgozója lettem. ;) A részletek privátak. Elég furcsa így, dióhéjban mesélni, mert az egész ömlesztett és olyan.. érzelemmentes. Csak az a baj, hogy amikor szar volt és jöttem volna írni, az egész.. nem akart kijönni a torkomból. Inkább érleltem ott bent, a gyomromban, míg végül akkora lett, hogy.. nem is tudom.. talán eggyé vált velem.. :( |
